Kedves Olvasó!
A honlap ezen felületén vácis gyerekek írásai olvashatóak.
Hogyan látják a tanulók iskolánk mindennapjait, ünnepeit, tanárait?
Búcsúzunk
Akárki akármit mond, ez az év is gyorsan telt el. Ősi idők óta a tanulók egy dátumot várnak csak: ez a tanév végét jelző dátum. Jelen esetben június 12. A folyosón az a fő téma, hogy ki hova megy nyaralni. Reméljük, hogy az iskola színes programjairól szóló tudósításainkat, riportjainkat és egyéb cikkeinket szívesen olvastátok. Jövőre újra jelentkezünk híreinkkel az iskola életéről. Ámbár a szerkesztőség néhány tagja elhagyja az iskolát, de új tagok jelentkezésében bízunk. Biztosra vesszük, hogy a következő tanév is bővelkedni fog az izgalmasnál- izgalmasabb eseményekről írt cikkeinkkel.
Mindenkinek kellemes, tartalmas és sérülésekben szegény nyarat kíván a szerkesztőség minden tagja és főszerkesztőnk Alíz néni. Szerkesztőtársaink közül búcsúzik Horváth Róbert és Márton Kata.
Hogyan csináld? – 5 perces almás édesség
Hozzávalók – 1 személyre:
– 1 fél alma
– tejszínhab
– 1 csipetnyi fahéj vagy fahéjas porcukor
Elkészítés:
1. Egy fél almát apró darabokra vágunk. Az aprított gyümölcs felét egy bögre aljába tesszük.
2. A tejszínhabot spirál formában rányomjuk.
3. A maradék almát rászórjuk a tejszínhab tetejére, majd megszórjuk a fahéjjal.
Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy megegyük. Az almát lehet helyettesíteni másféle gyümölcsökkel, például körtével, mangóval vagy esetleg ananásszal.
Márton Kata
6.b
Mi is az a húsvét?
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé (ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben).
A húsvét szimbólumai:
Barka: Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként pedig elmulasztotta a torokfájást.
Bárány: A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra.
Búza: A húsvéti fészekben található, zöld búzahajtásokba helyezett piros tojás jelképezi a feltámadott Jézust. A búzaszem feláldozza addigi formáját ahhoz, hogy a hajtás kizöldülhessen. Mérete ugyan nem nagy, de a csírájában lévő erő igen, ez jelképezheti a bennünk lévő csírát is.
Nyúl: A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. A monda szerint a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.
Tojás: A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük tavasszal. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, országonként változóak.
Húsvéti népszokások
Virágvasárnaphoz kötődik a kiszehajtás és a villőzés szokása. Ezek nem vallási eredetűek, hanem a természet újjáéledéséhez kapcsolódó népszokások. Egy hosszú rúd végére szalmabábut tettek, azt leányruhába öltöztették – ez volt a kiszebáb – és kivitték a faluból. Ott levetkőztették, majd elégették vagy vízbe dobták, ezzel kivitték a faluból a telet, a betegséget. Ezt követte a villőzés vagy zöldág-hordás, melynek dunántúli változata a zöldágazás. A leányok feldíszített fűzfaágat vettek a kezükbe és énekszóval hozták be a faluba a tavaszt, jártak házról házra.
Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: „Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak – korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypénzekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe.
Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik – egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.
A locsolás, az ősi termékenység-varázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács és ital kerül.
Általában a nőt meglocsoló fiú verset is szokott mondani. Pl.:
Hamar hát elömbe, százszorszép leányok,
Piros rózsvizem hadd öntözzem rátok!
Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok,
Emlékül néhány szép piros tojást kapok.
E háznak van egy rózsája, A rózsának egy bimbója. Én a rózsát megöntözöm, A pár tojást megköszönöm.
Én vagyok a Török, Locsolüdni jövök! Ha nem kapok piros tojást, Mindent összetörök!!!
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK! 🙂
Kecskés Melitta
5.d
Miért jó vácisnak lenni?
Versenyzési lehetőség
Állandó szakkörök
Csodás osztálykirándulások
Ismeretterjesztő programok
Interaktív táblák
Színes és otthonos termek
Kicsiknek játszótéri játékok
Oktatás magas színvonalon
Lehetőség a tehetség kibontakoztatására
A Váciban garantáltan jól fogod érezni magad! 🙂
Veszélyben az állatvilág!
Az állatok világa nagy bajba került a globális felmelegedés és a különböző légszennyezések miatt. A növények is pusztulnak, és elég megdöbbentő, hogy milyen rövid idő alatt egyre kevesebb lesz belőlük. Ami az állatoknak eddig menedéket és élelmet nyújtott, az el fog tűnni.
A jegesmedvék élőhelye a globális felmelegedés miatt jelentősen csökken. Igaz, hogy az állatkertekben még lehet majd látni jegesmedvéket, de az nekik nem jó, hiszen nincs elegendő helyük és a hőmérséklet sem a megfelelő számukra. De ha ügyelünk környezetünkre, talán még megállítható ez a folyamat.
Ha ti is szeretitek az állatokat, akkor kérlek, segítsetek rajtuk, és mentsük meg a földet!
Mit tehetsz Te környezeted megóvásáért?:
1. Használd a tömegközlekedési eszközöket, és a lábad 🙂
2. Ne pocsékold az áramot!
3. Zárd el a csapot fogmosás közben!
4. Ne szemetelj!
5. Viszonyuljunk úgy a természethez, hogy az neki is jó legyen!
Zentai Ivett
7.b
Bloggerina vagyok
2014 nyarán megismerkedtem néhány internetes bloggal. Mi is az a blog? Olyan internetes történet, melyet az írója(írónője) képzelete szerint alakíthat ki,melyet,mindenki kedve szerint olvashat. Én is egy bloggerina vagyok. A blogjaimat – melyek között vannak internetesek vagy éppen füzetben írottak – eleinte csak unaloműzőnek használtam. Azt hittem, hogy csak elkezdek egyet, és nem lesz kitartásom befejezni, esetleg ráunok. De nem így lett! Sőt! Annyira megszerettem ezt az egészet,hogy már olyan sok internetes blogot alakítottam ki,hogy szinte alig marad időm őket folytatni. Hiszen ez nem megy olyan könnyen. Ha nem akarsz silány,unalmas,hétköznapi kinézetet történetednek,akkor meg kell találni a történethez illő karaktereket, háttérképet, betűtípust. Ha azt se szeretnéd, hogy történeted unalmas legyen, célszerű legelőször kitalálni a történet alapját, majd folytatását. Ha neked is van kedved írni, akkor itt egy pár jótanács:
1.Ha ihleted van, és történeted másoknak is megtetszik, akkor írj több, és több részt,majd tedd fel egy internetes megosztóra! Például:Blogger vagy Hupont.
2.Ajánlatos először prológust, más néven bevezetőt írni. Így történetedet mások is megismerhetik.
3.És a legfontosabb a tanácsok közül: Ha van egy nagyon jó történeted,cseppet se habozz,hogy felteszed az internetre vagy sem. Tedd fel! Nem fogod megbánni♥
A sok comment és látogatás nagyon jólesik az embernek, az elismerő szavakból erőt merítek, feldobják a napomat. Higgyétek el!
Ha az én blogomjaira is kíváncsi vagy, akkor itt elérheted őket: Miaspy4.
Boros Julianna
6.b
Hogyan csináld?
-Márton Kata rovata-
1. fejezet
Színes gumikarkötő
Amire szükséged lesz:Gumik: Szinte minden kínai boltban és drogériában be
lehet szerezni, de kisboltokban is szokott lenni.
Kapocs: Mindegyik gumicsomaghoz jár kapocs.
„Horgolótű”: Egyes gumicsomagokhoz adnak, de ha nincsen, az se baj, hiszen az ujjaiddal is helyettesítheted.
Az elkészítés lépései:
1. lépés: Egy ruhacsipeszre vagy esetleg két ceruzára tegyél fel egy gumit x alakban. Ha van kimondottan erre a célra használható szövőszéked azt is használhatod.
Ezután tegyél rá még kettőt, de azt simán, nem kell megcsavarni.
2. lépés: Fogd a „horgolótűdet” és a legalsó gumiba akaszd be!
Ha ezzel készen vagy akkor dobd át a felette lévő kettő gumin.
Ha megcsináltad, így fog kinézni:
Ezt ismételd meg a másik oldalon is!:
3. lépés: Tegyél rá még egy gumit simán, majd ismételd meg az előbb leírt lépéseket!
4. lépés: Ezt a folyamatot addig csináld, amíg a karkötő olyan hosszú nem lesz, mint amilyen a kezed mérete.
5. lépés: Ha a karkötő megfelelő hosszú lett, ne tegyél rá újabb gumit, hanem a kettő közül a legalsót ugyanúgy dobd át, mint ahogyan eddig csináltad. Ezt a lépést is csináld meg mindkét oldalon!
6. lépés: Az egyik oldalról dobd át a másikra a gumit!
7. lépés: Szedd le a ruhacsipeszedről, a ceruzáidról vagy a szövőszékedről, majd feszítsd ki a két ujjad között és tedd rá a kapcsot!
8. lépés: A másik végét is feszítsd ki és kösd rá a kapcsot! Ezután kész is van a karkötő!
Ha kisebbre csinálod, akkor gyűrűként is használhatod.